Eljött az idő, amikor a csini munkaruha egy évre a szekrénybe kerül, és boldogan átveszi a helyét az örök nyári szett.
Már régóta foglalkoztat a gondolat, hogy jó lenne egy évig utazgatni, bejárni a világot, új kalandokat keresni és új emberekkel ismerkedni meg. Mindig is némi irigységgel vegyes izgalommal hallgattuk az exotikus helyekről szóló úti beszámolókat és emlékszem, hogy tavaly november táján a keddi és csütörtöki krav maga edzések után barátosnémmal mindig a ködös Petőfi hídon sétáltunk haza és arról beszélgettünk, hogy mennyire menő lenne világot látni és kicsit melegebb éghajlatra költözni. Már ekkor elkezdett motoszkálni a gondolat, valahol az agyam egy eldugott szegletében. Nem sokkal később megismerkedtünk egy lánnyal, aki a barátjával elment egy évre Új-Zelandra és szájtátva hallgattuk, ahogy lelkesen beszámol a történeteikről; így szépen csendben a vágyakból elképzelések, majd azokból konkrét tervek születtek. Ha mások meg tudjak csinálni, mi is.
Interneten megnéztük, hogy mikor nyílik meg a magyarok számára a pályázati lehetőség a Working Holiday vízumra, amivel összesen 100, 35 év alatti fiatal utazhat be az országba. A vízum egy éves időtartamra szól és lehetővé teszi a munkavállalást az országban maximum három hónapos időtartamra. Két állandó jellegű tettestársammal megpályáztuk hát és mi voltunk a legjobban meglepve, amikor mindannyian elnyertük, sőt még öt másik ismerősünk is.
Az egy évnyi életem hátizsákban: 17 kg kis puha cucc.
Hárman három különböző szakmai háttérrel és tapasztalattal vágunk neki a nagy útnak, különböző elképzelésekkel, hogy ki milyen szakmában szeretne elhelyezkedni és mit szeretne kihozni az egy éves tapasztalatból. Most az a terv, hogy az első időszakban együtt bejárjuk a déli szigetet, a költségvetésünk lyukait közben idény jellegű munkával tömjük be és közben folyamatosan keresünk szakmai munkát is. Két-három hónap után Aucklandben letelepszünk, Új-Zéland északi szigetét, Ausztráliát és a Csendes óceáni szigeteket már onnan indulva fedezzük fel. Én eddig nemzetközi fejlesztéssel, fejlesztés finanszírozással foglalkoztam, de van köztünk ex-könyvvizsgáló és tájépítész is.
Többek között egy közös biztosan van bennünk: a szemünk ugyanúgy csillog az új kalandok reményében és alig várjuk az új élményeket.
let5runaway 