Gap year 2016: Kaikoura és Marlborough Sounds

Szivacsékkal Kaikourában találkoztunk össze legközelebb, mi is és ők is az utazgatás végén tartottunk. Elhatároztuk, hogy eltöltünk együtt egy pár napot, aztán visszamegyünk Wellingtonba, hogy letelepedjünk ott. Kaikoura a tengeri élővilágáról híres, mivel a város körüli vizek gazdagok élelemben, az év minden napján tanyáznak a közelben delfinek és bálnák. Ezt tudtuk; amit nem tudtunk viszont…

Gap year 2016: gombászgatás a Nelson tavak környékén

A körtúránk a Déli szigeten lassan a végéhez közeledik. Itt az idő, hogy a nyugati partról átvágjunk a keletire. Annak idején, amikor Motuekabol tartottunk Christchurch irányába, kihagytuk a Nelson tavakat, ezert úgy gondoltuk, hogy visszafele ejtjük őket útba. A gyűjtőnév tulajdonképpen két tavat takar, a Rotoroat és a Rotoitit; mindkettő környékén rengeteg túraútvonal közül lehet…

Gap year 2016: letérve a kitaposott ösvényről

A Lonely Planet útikönyv a fő turistaútvonalaktól távol eső látványosságainak sorában említi az Oparara medencét, amely rövid kitérőt jelentett a Déli szigetet körbejáró körtúránkhoz képest, ezért a tervezgetéskor úgy voltunk vele, meglátjuk, amikor odaérünk a keresztúthoz, hogy elindulunk-e a medence irányában. Megnézzük, hogy engedi-e az időnk és a költségvetésünk. Persze ezek olyan rugalmas dolgok, hogy…

Gap year 2016: palacsintázás a Pancake rocks-nál

A tökéletesen golyó formájú Moeraki sziklák után a természet egy másik játékát nézhettük meg a Pancake rocks-nál (vagy ahogy a maoriak nevezik: Punakaiki), amelyek a névhez méltóan egymásra rakódott réteges mészkőlapokból állnak. A Paparoa nemzeti park szívében elhelyezkedő látványosság egy rövid, 20 perces laza sétával körbejárható. A tünemény egészen a tengerparton van, ezért az évezredek…

Gap year 2016: kőfaragás Hokitikában

Hokitika a jáde kő otthona. Gyönyörű ékszereket és dísztárgyakat készítenek a helyi kőfaragók a zöld féldrágakőből. Figyelmeztettek viszont bennünket, nem minden jáde kő, ami zöldellik: előfordulhat, hogy az új-zélandi eredetűnek titulált darabokat Kínában bányászták és kínai kis kezek farigcsálták formára. Erre annál nagyobb az esély, minél messzebb kerülünk Hokitikától, így például különösen gyanús Auckland, ami…

Gap year 2016: Fox gleccser

Queenstown után Wanakában megálltunk egyet aludni (mivel itt már jártunk korábban, ezúttal nem időztünk sokáig), majd onnan a Haast hágón át a Fox gleccserhez mentünk. Itt találkoztunk a barátainkkal, Rükverc úrral és Szivacs tanárnővel, akik pár hétre megálltak itt dolgozni. A hágó állítólag gyönyörű, az összes barátunk, aki csak átjött rajta, ódákat zengett róla, különösen…

Gap year 2016: Queenstown, a bohém élet fővárosa

A Milford Soundból Queenstown felé vettük az irányt. A legdélebbi barangolásunk véget ért, innentől már egyre melegebb vizekre evezünk. A Gertrude túra után elcsigázottan kiválasztottunk egyet a Milford Sound felé vezető úton található kempinghelyek közül, ott aludtunk éjszaka a farkasordító hidegben. Nagy szerencse, hogy velünk volt a Bunda, ami immár visszatérő vendége a blognak a…

Gap year 2016: Milford Sound

A Déli Sziget délnyugati oldalát fjordok csipkézik, két nemzeti parkra, a Doubtful Soundra és a Milford Soundra oszlik. Az előbbi délebbre fekszik, zordabb, ezért kevesen látogatják – bár mondhatjuk úgy is, hogy igazi gyöngyszem… Azért nem véletlenül alakult így, a Milfordot egyszerűbb megközelíteni, hasonló látványt nyújt, és itt található Új-Zéland egyik híres csúcsa, a Mitre…

Gap year 2016: A lakott világ legvégén

Olyan messzire kalauzollak, kedves Olvasó ebben a bejegyzésben, amilyen messzire sosem gondoltam, hogy eljutok: ez pedig a lakott világ legvége, a Déli Sziget legdélebbi pontja. (Ennél a kijelentésnél ugyanúgy figyelmen kívül hagytam a Steward Islandot, mint ahogy a spanyolok szoktak megfeledkezni Portugáliáról…) Ma is zord az idő, fúj a szél és bármelyik pillanatban eleredhet az…